******************************************************************************************
Figyelmébe ajánlom Salga Attila elektronikus könyvét
A reménygyújtogató

 

 http://www.akonyv.hu/kortars.htm

  ****************************************************

Horváth Menyhért számos álnevet használt életében (1890-1934). Legtöbbször gróf Festetich Tasziló törvénytelen fiának adta ki magát (erről "hiteles" igazolást készített!), hogy a társadalmi ranglétrán előkelő helyet foglalhasson el, nemesi társaságokban fordulhasson meg külföldi "vendégszereplései" során. Így lehetősége nyílt gazdag hölgyeknek udvarolni és kihasználni hiszékenységüket. Ennél azonban sokkal jobban érdekelte a romániai olajbányák, a svédországi aranybányák és a brazíliai olajmezők kiaknázása. Nem volt nehéz munka, mert valójában minden csak papíron és a közhiedelem szerint létezett. Rio de Janeiro-ban a kormány és a város vezetőivel egy olyan bankot hozott létre, amelybe dőlt a pénz az általa "felfedezett" olajkincs hatására. Kedvese, Milica, a tehetségtelen, de világsikerre vágyó színésznő segítségével milliókat nyert pókeren, társaival együtt hamis információk közlésével sorra fosztotta ki a bécsi, párizsi, magyar bankokat. 

1930-ban Berlinben a német fasiszta vezérek okkultista szertartásain vesz részt. Nem politikai meggyőződésből, hanem az esetleges anyagiak megszerzése érdekében. Egy sajnálatos félreértés miatt háziőrizetbe kerül, ahol megírja emlékiratait. A nácikat gyilkosoknak tartja, s mint hétpróbás kalandor, aki csak egy részét csalta el a gazdagok vagyonának, sokkal különbnek érzi magát. Ennek tudatában várja sorsa beteljesedését. 
*********************************************************

 SALGA ATTILA

MI LENNE VELEM NÉLKÜLEM
DEBRECENI REGÉNY VAGY MÉGSEM?


A regény cselekményének nagyobb része 1995 nyarán játszódik Debrecenben, de valójában 50 évet fog át 1945-től 1995-ig. A történetmondás Borbásné Ártándi Ilona, egy 42 éves, feltűnően csinos, munkanélküli nő (korábban titkárnő) szemszögéből láttatja az eseményeket, akit zsarnok édesapja, a volt párttitkár a rendszerváltás után is titkosszolgálati módszerekkel figyeltet. Ilike azonban tisztázza múltját és megküzd édesapjával a szabadságáért. Leszámol a hazugsággal, képmutatással. A regény négy cselekményszálon fut. Olvashatnak az érdeklődők egy volt pártmunkás, Aszódi István (Borbás Sándor egykori munkatársa) magnókazettákra diktált visszaemlékezései ürügyén a szovjet hadifogságban elszenvedett megpróbáltatásairól, az ötvenes években a Hajdú-Bihar megyei kulákok megaláztatásáról, a nagy hatalmú MSZMP-vezetők korlátlan hatalmáról. Az ötvenes évek beszolgáltatásait vámospércsi általános iskolások humoros párbeszédéből is megismerhetik az olvasók. Egy másik dokumentumból, az ún. "kockás füzetekből" kiderül, mi is történt 1972-ben, amikor Ilike koholt vádak alapján, egy gyilkosság miatt vizsgálati fogságba került. Felbukkan a regényben egy hajléktalan, Gáspár Pisti alakja is, aki a véletlenek már-már Szerb Antal regényeit idéző összjátéka folytán fontos szerepet kap a történetben. Az idősíkok váltogatása, néhol múlt és jelen "egymásba csúsztatása" különös atmoszférát teremt. A fordulatos cselekmény mellett a posztmodern játékok is leköthetik a vájtfülű olvasó figyelmét. A regény stílusbravúrjai, mint például Ilike önreflexív mondata - "A fejemben kavargó gondolatokat vajon most hány közlekedési rendőr tudná irányítani?!" - figyelemre méltóak. A szerző olykor finom lírával, gyengéd humorral szövi át a változatos, érdekfeszítő cselekményt. A regényt fiatalok és idősebbek egyaránt élvezhetik, mert szereplői is különböző életkorú személyek, akik mind saját korosztályuk szemüvegén át látják a múltat és a jelent. (Ismeretlen szerző kritikája. Forrás: Internet:   http://konyvtar.hu/polc/140778
***********************************************************
Salga Attila: Magyarok a peremvidéken
Szabadhajdú, Hajdúböszörmény 1995

Könyvismertető
Salga Attila jó évtizede figyel azokra a magyarokra, akik önhibájukon kívül élnek Magyarország határain túl, és akik sokszor a hátrányos létfeltételeket, a megkülönböztetést, a másodrendű állampolgárság keserveit is vállalják nemzetiségük öntudatos megvallásáért. Interjúiban az ő történelmi sorsukat mutatja föl, miközben a köznapjaik, életük történései és jelenségei iránt érdeklődik. ; Területi egységenként haladva, először Erdély közelmúltbeli súlyos gondjait villantja föl. 1988 nyarától a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szakkollégium működött, mely az Erdélyből menekülők helyzetének vizsgálatára szerveződött. Szociografikus ihletésű riportjaiban tudakozódik a szerző Veliky János kutatásvezetőtől tapasztalatai iránt; kérdezősködik az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom után hazánkba menekültek körében; érdeklődik a határ menti térség nemzetiségi értelmiségénél a Magyar Televízió hatásai felől; ellátogat Kalotaszegre megfigyelni a népi hagyományok elevenségét és megtartó erejét, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való ragaszkodás megannyi jelét. Felvidék magyar személyiségei közül interjút készít a Debrecenben élő, 90 esztendős Boross Zoltánnal, a legendás Sarló mozgalom egykori tagjával; a csehszlovák-magyar lakosságcsere drámájáról tudakozódik Ujváry Zoltántól, a Szülőföldön hontalanul című kötet (legutóbb: 9610012) szerzőjétől; faggatja Balajti Lajos, Mihályi Molnár László és Kalácska Erzsébet felvidéki pedagógusokat a kisebbségszolgálat felől. Kárpátalja 1944 utáni történelme különösen drámai volt, az itt élő magyarság szenvedte az elmúlt évtizedekben talán a legtöbbet a határokon túli magyar nemzetrészek közül, ezért van ott kiemelkedő jelentősége az anyanyelvi kultúrának - erről beszél Dupka György, az Intermix Kiadó igazgatója, Csatáry György levéltáros, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Deák Ferenc beregszászi pszichológus, Horváth Anna szobrászművész, Balla Teréz költő. Vajdaságnak a közelmúltbeli történelme igazán tragikus, az 1990-es évek délszláv háborúskodásának kiszolgáltatott és fogyatkozó magyarsága nevében szól Szakmáry Lajos bácstopolyai tanár, Zsáki István festő és a Debrecenben tanuló, kikindai születésű Gyurics Tünde. ; Az interjúkötet címe - Magyarok a peremvidéken - nem elsősorban a kisebbségi magyar tömbök földrajzi elhelyezkedésére utal, sokkal inkább a peremre szorítottság, az alávetettség létélményére. Erről szólnak az interjúk, és még inkább arról, hogy a megpróbáltatásokkal mindenkor szembeállítható a gyökeres érték- és múlttudat, az egészséges önérzet és a hűség, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való ragaszkodás. Ezek példáit sorolják Salga Attila beszélgető partnerei, interjúalanyai - a határokon túli magyarság sorskérdései iránt érdeklődők számára.
(Ismeretlen szerző munkája. Forrás: Internet:   http://konyvtar.hu/polc/140778)

 

*********************************************************** 

 INGYEN LETÖLTHETŐ KÖNYVEIM

 

http://www.akonyv.hu/kortars.htm

 

 

Oldal: Ingyen letölthető
Salga Attila és az eszperantó - © 2008 - 2024 - salgaattilaesaeszperanto.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat